A családállítás mindkét formában hatásos, én mégis inkább a csoportosat javaslom, ha van rá lehetőség. A tapasztalat egyszerűen azt mutatja, hogy sokkal nagyobb katarzist lehet csoportos állításnál átélni és a képviselők jelenléte is erőteljesebbé, átütőbbé teszi a folyamatot.

Egyéni állítást inkább akkor javaslok, ha nem szeretnél mások előtt ránézni a problémád mögött meghúzódó dinamikára, vagy valamiért nem tudod kivárni a következő csoportos állítás időpontját. Oldani itt is lehet, viszont minden szereplőt neked kell érezned és mozgatnod, ami sokszor fárasztó és van, akinek nem megy könnyen.

Nem is kell kiderülnie. Mindig fedett állításokat vezetek, ami azt jelenti, hogy rajtad és rajtam kívül senkinek nem kell tudnia, hogy ki ő és mi a történet. Így is tökéletesen működik minden. A képviselők segíteni és fejlődni jönnek, nem szaftos sztorikat hallgatni és ezzel tisztában vannak ők is. 

Nem mondom, hogy nem, de gondold át alaposan. Egyrészt egyszerre egy valakinek állítunk, hiába érint mindkettőtöket a probléma. Másrészt nem tudhatod, mit hoz fel az állítás és elképzelhető, hogy nem szeretnéd azt azonnal a lányod tudtára adni, mert még emésztened, értelmezned, elfogadnod, stb. kell. Ha teljesen őszinte, elfogadó, nyitott kapcsolatotok van, és úgy érzed, képesek vagytok támogatni egymást, bármit is hozzon fel az állítás, akkor nincs akadálya a részvételének. Ha viszont feszengsz, aggódsz, nem olyan őszinte a viszonyotok, jobb, ha nem jön, vagy egymás állításáról kimentek. Ugyanez vonatkozik párkapcsolatra, vagy bármilyen más rokoni kapcsolatra is.

Bárki, aki saját akaratából, nyitottan és a segítés, fejlődés szándékával érkezik. Fontos azonban, hogy ha pszichiátriai, vagy pszichoterápiás kezelés alatt állsz, mindenképp beszéld meg vele és kérd ki előtte a terapeutád engedélyét. Hasznos lehet, ha eljön az állításra ő is.

Nehéz pontosan megmondani. Van olyan, ami fél óra alatt meg is van és van olyan, ami három óráig is eltart. Az átlag valahol a kettő között lesz. Egy alkalommal 3-4 állítás van, kérlek, készülj úgy, hogy maradsz végig, megtisztelve a többieket a részvételeddel.

Akkor neked több időt hagyunk. Különbözőek vagyunk, nem megy ez mindenkinek egyformán gyorsan. Általában azok az emberek, akik könnyen kapcsolódnak a saját érzéseikhez és megtanulták felismerni és megélni őket, azoknak képviselőként is nagyon gyorsan megy az érzékelés. Ha te még nem tartasz itt, akkor sem kell aggódnod. Többek között ezért is tartok fedett állításokat, hogy ne kelljen azon agyalnod, hogy ezt most tényleg érzed, vagy csak azt gondolod, hogy ezt kéne érezned. Az is lehet, hogy épp olyasvalakit képviselsz, aki maga sem tudott kapcsolódni az érzéseihez. És persze az is lehet, hogy épp ez a te témád is. Akkor majd dolgozunk ezen – ha szeretnéd.

A kutatások szerint a családállításon résztvevők 78%-ánál határozottan működik, 14%-nál javul az állapot, de még így is marad 8%, akiknek nem használ. Lehet, hogy neked nem ez lesz az a módszer, ami segít. Arra biztatlak, hogy próbálj ki mást is! Találd meg a hozzád leginkább illőt, szerencsére bőséges a választék.

Bert Hellinger féle családállítás alapját a családi lélektérben működő törvények képezik, melyeket ő a „szeretet rendjeinek” nevezi. Ha ezek közül bármelyik is „sérül”, annak generációkon átívelő negatív hatása lehet a család tagjaira.

A három törvény:

– az odatartozás törvénye,

– a hely rendje, és

– a kiegyenlítődés törvénye. 

AZ ODATARTOZÁS JOGA azt mondja ki, hogy a család minden egyes tagjának egyenlő joga van ahhoz, hogy a többiek a családhoz tartozónak ismerjék el. Tagok közé tartoznak a testvérek, a szülők és az ő testvéreik, a nagyszülők és testvéreik, a dédszülők, továbbá a szülők, nagyszülők, dédszülők házassága előtti fontos kapcsolatai.

A kiterjesztett családba tartoznak azok is, akinek a „számlájára” születtünk. Ez akkor fordulhat elő, ha például egy korábbi fontos kapcsolatnak (ahol felmerült az élet továbbadásának lehetősége és ezáltal kialakul a kötődés nevű lelki kapocs) vége lett és ennek következtében jöhetett létre egy új kapcsolat, s abból egy gyermek. Ebben az esetben a korábbi „Fontos”a veszteség fájdalomárával fizetett az újonnan létrejöttért, így elnyerve a helyét a kiterjesztett családban.

Hogyan sérülhet az odatartozás joga? Például

– kitagadással (mert olyat tett a családtag, amely elfogadhatatlan a család erkölcsi értékrendje szerint),

– eltagadással (bár öngyilkos lett a családtag, az akkora szégyen, hogy azt mondják, szélütés érte),

– elfelejtéssel (nem beszélnek róla, mert annyira fájt az elvesztése),

– ikervesztésnél (amikor az érintett nem tud az ikerpár egykori létezéséről, de lelkében űrként ott van a lenyomata).

A HELY TÖRVÉNYE szerint minden családtagnak megvan a maga helye és ez egyben a saját helye is.

Mit is jelent ez? Aki előbb született, annak van elsőbbsége és ez a rend él vertikálisan és horizontálisan is.

Vertikálisan ez úgy mutatkozik meg, hogy mindig a szülő a Nagy, az utód pedig a Kicsi. Amennyiben a Kicsi (aki lehet, hogy már felnőtt) „okosabb” akar lenni szülőjénél (pl. jobban tudja, hogyan kellene működtetnie életét, párkapcsolatát vagy megpróbálja szülőjének megadni azt, amit az annak idején nem kapott meg a saját szülőjétől), akkor mellé, vagy fölébe kerül a szülőjének ebben a rendszerben. Ekkor nem tudja a saját életét élni, gyökértelenné válik. Ez számos pl. párkapcsolati problémát szülhet.

Horizontálisan is rend van. Az elsőszülöttnek van elsőbbsége, őt követik a testvérek, születési sorrendben. Ugyanez igaz a fontos kapcsolatokra nézve is. Amennyiben elveszik valakitől az őt megillető helyet, akkor azt a rendszer mintegy „jóváteszi” a kiegyenlítődés törvénye által.

A KIEGYENLÍTŐDÉS TÖRVÉNYE: a családi lélektérben működik egy igazságtalan és tudattalan csoport-lelkiismeret, ami nem nézi, mi jó az egyénnek, csak azt, mi jó a családnak. Eszerint, ha a családtagok közül valakivel valami nagyon rossz történik, akkor másvalaki, rendszerint egy később született elkezd ugyanúgy élni, érezni és viselkedni, mintha az a rossz dolog vele történt volna meg, anélkül, hogy ennek tudatában lenne. Megélheti azt, mintha őt közösítették volna ki, vagy ő vesztette volna el valamelyik szerettét, stb. Vagyis megpróbálja kiegyenlíteni ezt a „rosszat” azzal, hogy „követlek”, „viszem helyetted”, „képvisellek”.

Ezt nevezzük sorsátvállalásnak, ami akkor is működik, ha semmit nem tudtunk annak az embernek a létezéséről, akinek a nehéz sorsát tudattalanul magunkra vettük.

Mi lehet nehéz sors? Amikor valaki:

– idejekorán meghalt (21 éves kora előtt)

– korán elvesztette szüleit, vagy a párját,

– olyan betegségben szenved, vagy fogyatékos, aminek következtében nem élhet teljes életet,

– balesetben, természeti katasztrófában vagy üldöztetésben való részvétel esetén,

– olyan bűnt követett el, ami másnak halálát vagy egzisztenciavesztését okozta,

– ha valakit kitagadtak.

Amikor tehát azt tapasztalod, hogy érthetetlen módon nem tudod élni az életed, vagy olyan minták ismétlődnek benne, amelyhez mintha semmi közöd nem lenne, jogos lehet a gondolat, hogy valamelyik szeretetrend megsérült a családodban és beindultak a „jóvá tevő” működési módok.

Ekkor segíthet a #családállítás a rend helyreállításával.