Bert Hellinger által megfogalmazott szeretet rendek (bővebben itt: https://csajkaedina.hu/a-csaladi-lelekterben-uralkodo…/ ) közül az egyik az odatartozás rendje, mely szerint odatartozásra a családi rendszer minden tagjának elvitathatatlan joga van, és ezt szigorúan őrzi a családi lelkiismeret. A családi lelkiismeret nem az egyetemes rend felett őrködik, hanem az adott csoporton belüli felett, amit ők értéknek, elfogadottnak nyilvánítanak.
Eszerint a lelkiismeret szerint akkor érezzük magunkat vétkesnek, ha olyat teszünk, ami árt és akkor ártatlannak, ha olyat teszünk, ami használ a másokhoz fűződő kapcsolatainknak. A lelkiismeret kapcsol össze a túlélés szempontjából legfontosabb csoporttal, bármilyenek is legyenek a feltételek, amelyeket velünk szemben támaszt (pl. mindenki szegény volt a családban, nekem is annak „kell” lennem, hogy odatartozzak; csak boldogtalan párkapcsolatok vannak a családban, én sem élhetek másképp).
Hogy jelenik ez meg a párkapcsolatokban?
Amikor egy pár megismerkedik, mindkét félnek van egy batyuja, amit hoz, egy ÉRTÉK- ÉS VISELKEDÉSI RENDJE, amit a családjából hozott. És mindketten azt gondolják, az övék a megfelelő. Lelkiismeretük ahhoz igazodik, amit a saját családjukban értékként megéltek. A lelkiismeret egyáltalán nem arról szól, hogy mi a helyes, hanem hogy az én családomban mi érvényesül. És ezt a másik fél is így gondolja, csak a saját családjára érvényesítve.
Sok párkapcsolat esetén titokban harc dúl, ki fogja érvényesíteni az értékrendszerét a másikéval szemben. Általában a nő érvényesíti a sajátját, a férfi pedig visszavonul. Ilyenkor látszatra a nő győzött, de elveszítette a férfit.
Megoldás az lehet, ha ÖSSZERAKJÁK, AMIJÜK VAN ÉS KÖLCSÖNÖSEN ELISMERIK EGYMÁS RENDSZERÉT. Ez lehetővé teszi, hogy egy magasabb szintű egységgé váljanak, ahol mindketten jól érezhetik magukat.
Ha ezt a pár megtalálta, akkor szülőként át tudják adni gyermekeiknek is az ÚJ, KÖZÖS ÉRTÉK- ÉS VISELKEDÉSRENDET, és a gyerekek is jól fogják érezni magukat. Nem kell, hogy anyjuk vagy apjuk mellé álljanak (ami szétszakítja őket), hanem mindkét szülő felé szabadak és egyformák.
Ez azért is fontos, mert az új család rendszere előbb van a rangsorban, mint a származási családé, de erről majd a következő, a hely törvénye kapcsán írok.
(Johannes Neuhauser: Mitől működik a szerelem? Bert Hellinger párterápiája)
